Tapasztalataink alapján, még mindig nem tudnak a macskatartók eleget a cicák vírusos betegségeiről. Az „F csoport” tagjai igazi fejtörést jelentenek a macskák tulajdonosainak, de még esetenként az állatorvosoknak is. Szeretnénk némi útbaigazítást adni, hogy könnyebben megértsük e három rettegett vírus lényegét!

FeLV-Feline leukemia virus

A macskaleukózis, egy nagyon elterjedt, sajnos gyógyíthatatlan betegség. A retrovírusok családjába tartozó vírus macskák között terjed, tartós érintkezés szükséges hozzá. Egyedek között átvihető nyállal, vizelettel és egyéb testnedvekkel is. A közös etető és itatótál, együttes alomhasználat vezet leggyakrabban a fertőzés kialakulásához. A fertőződés már bekövetkezhet kölyök korban, az anyaméhben, vagy szoptatás során a tejjel is. A fertőzött állat lehet tünetmentes, ám ha tünetekben nyilvánul meg a betegség, akkor találkozhatunk leukémiával (fehérvérsejtek daganatos megbetegedése), limfómával (nyirokszervek daganatos megbetegedése), illetve nem daganatos formával (tünetei: láz, levertség, lesoványodás, vérszegénység, ínygyulladás, fekélyek a szájban, nyirokcsomó-megnagyobbodás, lép-, májduzzanat, vetélés, felső légúti kórformák, kötőhártya-gyulladás, hasmenés stb.). A fertőzött állat a FIV-hez hasonlóan, fogékonnyá válik másodlagos fertőzésekre, aminek tünetei rendkívül változatosak lehetnek.

Többféle teszt létezik, amivel igazolhatjuk a fertőzést, ám ezek egyike sem 100%-ig megbízható. Előfordulhat fals negatív eredmény, ha frissen fertőződött az állat, illetve ha kevés víruspartikula található a keringésben. Ilyen esetekben javasolt a tesztet pár hónap után megismételni!

A fertőzött, leukózis pozitív állatokat fontos elkülönítve tartani a nem fertőzött egyedektől, hogy ne terjeszthesék a vírust, illetve elkerüljék a másodlagos fertőzések kialakulását. Kiegyensúlyozottan kell táplálni őket, támogatni az immunrendszerüket, betartani az állatorvos által adott kezelési utasításokat. Megfelelő rendszerességgel eljárni az állatorvosi kontrollra, az orvos javaslata szerint, időközönként vérvizsgálatot végezni.

Mivel a betegséget gyógyítani nem lehet, ezért a megelőzésre kell itt is fordítani a hangsúlyt. Ennél a betegségnél a vakcinázás jelenti a legbiztosabb védelmet, ám fontos tudni, hogy a vakcinázott állat is fertőződhet, mert nem nyújt egyik vakcina sem 100%-osan teljes védelmet.

FIP-Feline infectious peritonitis

A macskák fertőző hashártyagyulladásáért (FIP), egy coronavírus felelős. Jelen álláspont szerint a halálos megbetegedést, a FeCoV (FelineEnteric Coronavirus) mutációja okozza. A mutáció során, az enyhe megbetegedést kiváltó coronavirusból alakul ki a FIPV (Feline infectious peritonitis virus). A coronavirus gyakran fordul elő ott, ahol nagyszámú állatot tartanak együtt (pl. tenéyszetek, menhelyek stb.). A betegségs leggyakrabban az ürülékkel, illetve közös etető és itatótál használattal terjed. A mutáció a coronavirus felvétele után, a fertőzött állat szervezetében jön létre. A mutáció pontos oka még nem ismert, gyakrabban fordul elő a legyengült, idős vagy beteg állatokban, komoly stressznek kitett macskákban. Bizonyos genetikai hátteret is feltételeznek a háttérben.

A FIP lappangási ideje 2 héttől 4 hónapig is terjedhet. Két fő formája ismert, a száraz és a nedves FIP. A nedves alakban egy nyúlós, mézszerű, sárgás színű váladék halmozódik fel a hasüregben, a has térfogata megnő. Előfordulhat, hogy a mellkasban halmozódik fel a váladék. Mindkét esetben nehezített légzés alakul ki, illetve láz, étvágytalanság, hasmenés, sárgaság jelentkezhet. A diagnosztika ebben az esetben könnyebb, mert a hasüregben és/vagy a mellüregben felhalmozódott tartalom tulajdonságai jellegzetesek. A száraz alakban nem találkozunk folyadékgyülemmel, mert ebben az esetben a vírus pusztítása a különböző szervekben történik, amit a szervek megnagyobbodása jelezhet. A tünetek ennek fügvényében nagyon változatosak lehetnek. Gyakran fordul elő, hogy a máj és a vese érintettek, de nem ritka az idegrendszeri tünetek megjelenése, illetve a szem megbetegedése sem.

Sajnos a diagnózis felállítását nehezíti, hogy a tünetek nagy változatosságot mutatnak, és jelenleg nincs megbízható teszt, ami el tudná különíteni a FIP vírusát a coronavírustól. A FIP klinikai tüneteiből és a laboratóriumi eredményekből következtethetünk a betegség meglétére. Gyógymód nincs még a FIP-re, ezért tüneti terápiával tudunk javítani a beteg állatok életminőségén, de a túlélés itt is pár hét, esetleg hónap lehet. A nedves forma annyira gyors lefolyású, hogy ott nincs is időnk kezelésre, mert hamar az állat elhullásával jár.

Létezik vakcina a FIP ellen, de hatékonysága sajnos ennek sem 100%-os. Fontos megtudnunk, hogy macskánk, macskáink coronavírussal fertőzöttek-e, főleg ha új macskát tervezünk vinni a háztartásba. Ügyelni kell a külön etető és itatótál használatra és az alom megfelelő tisztántartására, hogy csökkenteni tudjuk a fertőzés lehetőségét. A fertőzésre gyanús állatokat elkülönítve kell tartani társaiktól.

Mindhárom macskabetegség esetén a megelőzés a legfontosabb. Először is ivartalanítsunk minden nőstény és kandúr macskát! Ismerjük meg állataink immunstátuszát (fertőzött-e az állatunk bármelyik vírussal), tartsuk be az alapvető higiéniás szempontokat és védekezzünk vakcinával, amennyiben élehetséges! A FIV vírusáról a korábbi bejegyzésben ITT olvashat.