Régen trópusi, szubtrópusi betegségként emlegettük, na de hány fok is volt nyáron itthon? Bizony, elég meleg van már itt is ahhoz, hogy ezek a korábban trópusi paraziták megtelepedjenek nálunk is. Itt is hawaii, dizsi, napfény van és örömmel fertőzik kedvenceinket. Lássuk, mit kell tudnunk a betegségről!

Mi az a szívféreg?

A ragadozók szívférgességét, becses nevén Dirofilaria immitis, egy fonálféreg faj okozza. Ez a kedves parazita megtelepedhet kutyákban (és más Canidae fajokban, így pl. farkas, róka), macskákban és emberben is. Macskákban ritkábban találkozunk vele. Emberben zsákutcába fut a fejlődésük, a tüdőben eltokolódva „csak” daganatszerű gócot képeznek.

A szívféreg terjesztésében a szúnyog, mint köztigazda játszik szerepet. A betegség így az állatok közvetlen érintkezésével nem terjed, egy fertőzött szúnyog kell a betegség átviteléhez. Tehát meg kell csípnie egy fertőzött kutyát, majd kicsit később (addig benne fejlődnek a lárvák) a te Buksidat is ugyanaz a szúnyog kell, hogy megcsípje. A fertőzött anyaállat a magzati keringés révén fertőzheti utódait az anyaméhben.

Mi történik, ha megcsípte a fertőzött szúnyog a kutyánkat?

A szúnyog először megcsíp egy fertőzött kutyát és a vérszívás során a fertőzött kutya véréből felszívja a féreglárvákat (=mikrofilária). A következő kb. két hétben a szúnyogban növekszik a lárva, majd ezután ha a megfelelő állatot (kutya, macska) csípi meg, bekerül a lárva az állat bőre alá és folytatja fejlődését. Két, három hónap elteltével benyomul a véráramba és elkerül a szívbe, tüdőartériákba. Itt, ha van másik nemű féreg is, elkezdenek gátlástalanul szaporodni és a bekerüléstől számított hat, kilenc hónap múlva világra jönnek az utódok…rengetegen. A kicsik a véráramban szétszóródnak, és ha szerencséjük van, jön egy szúnyog aki felszívja őket és így további állatot fertőzhetnek meg, elérhetik pályafutásuk csúcsát, beteljesítik a küldetésüket.

A kifejlett nőstény féreg akár 40 cm is lehet, míg a hím kb. 15 cm-es! Ha belegondolunk, hogy ők a tüdő ereiben, vagy a szívbe belógva helyezkednek el…nos, ez azért okozhat fennakadásokat.

Milyen tüneteket látunk a kedvencünkön, ha fertőződött?

Nos, a rossz hír az, hogy nagyon sokáig semmilyet! Ez a legrosszabb, legalattomosabb ebben a betegségben. A tünetek csak akkor fognak megjelenni, ha már ott vannak a kifejlett férgek Buksi tüdejében és szívében. Sajnos a megjelenő tünetek sem jellegzetesek. Megegyeznek más szívbetegség tüneteivel. Kedvencünk fáradékony lesz, bágyadt, romlik a kondíciója, elkezd köhögni, nehezen veszi a levegőt, megnő a hastérfogata (=hasvízkór). Más szervek állapota, így a vese és máj károsodása is megfigyelhető.

Mi a teendő, ha felelős állattartók vagyunk és szeretnénk megelőzni a bajt?

A kulcsszó a SZŰRŐVIZSGÁLAT! Meg kell látogatnunk az állatorvosunkat, aki először is ellenőrzi, hogy nem alakult e ki fertőzöttség. Ez minden olyan kutyánál szükséges, aki betöltötte a 4-5 hónapos kort. Kölykökben megkezdhetjük a védekezést szűrővizsgálat nélkül is, akár 8 hetes kortól.

Az állatorvosunk egyrészt vizsgálhatja a lárvákat (=mikrofiláriákat) a vérben mikroszkóppal. Ezt megteheti natívan (=mikroszkóp alatt megnézi egy cseppből, hogy van-e benne lárva) vagy végezhet Knott-tesztet is (=a vért lecentrifugálva az üledéket festik meg és ebben vizsgálják a féreglárvák jelenlétét).

A másik lehetőség a gyorsteszt. Ez a módszer a kifejlett nőstény férgeket képes kimutatni a vérből, tehát a hímek jelenlétéről nem ad tájékoztatást. A kifejlett nőstény féregben megtalálható egy speciális anyag, amit a teszt kimutat.

A legbiztonságosabb, ha mindkét teszt elvégzése megtörténik, hiszen így kaphatunk pontos képet!

Mi a teendő, ha a szűrővizsgálatok eredménye negatív?

Pukkanhat a pezsgő, de nem dőlhetünk hátra! Innentől védekeznünk kell, hogy ne is alakulhasson ki fertőzés. Ennek egyik módja, ha olyan készítményt alkalmazunk (spot on, nyakörv), ami távol tartja a szúnyogokat, ún. repellens hatással bír. Ez a kevésbé megbízható módszer. A másik és biztonságosabb módja ha HAVONTA olyan készítményt adunk a kedvencünknek, ami ELPUSZTÍTJA A LÁRVÁKAT a véráramban, ezzel nem adunk esélyt, hogy kifejlődhessenek és a szívben, tüdő ereiben megtelepedjenek. Erre tabletták és spot-onok állnak rendelkezésünkre a piacon. Ha most az fordulna meg a fejünkben, hogy elkezdjük a védekezést szűrővizsgálat nélkül, akkor gondoljunk, bele hányszor pusztul el Buksi, miközben megöljük a szívében élő 40 cm-es férgeket!

Mi a teendő, ha a szűrővizsgálatok eredménye pozitív?

Verjük a fejünket sokszor a falba, mert eddig nem hallgattunk az állatorvosunkra, és a „nálunk nincsenek szúnyogok” válasszal ráztuk le. Aztán mondjunk el 10 „miatyánkot”. Ha végre tényleg szeretnénk segíteni a kisállatunkon, akkor további vizsgálatokra lesz szükség. Első körben egy PCR vizsgálat fog következni. Ez arra való, hogy megállapítsák, hogy biztos a Dirofilaria immitis élősködik e a kutyánkba, nem a kistestvére a Dirofilaria repens, aki a bőrféreg és kevesebb bajt okoz. Ha bebizonyosodik, hogy szívférgességről van szó, következik egy szívultrahang és mellkas röntgen. Nagyon fontos, hogy ezt a vizsgálatot nem tudja bárki elvégezni, kérjük ki állatorvosunk tanácsát, hova menjünk kedvencünkkel! A további kezelés a kapott eredményektől függ. Ha kifejlett férgek elérhető távolságban vannak, akkor szóba jöhet műtéti eltávolítás. Ha a távolság túl nagy, akkor gyógyszeres kezelés szokott következni.

A szívférgesség kezelése és az elvégzendő vizsgálatok is költségesek, a betegség gyakran végződik az állat elhullásával!

Fektessük a hangsúlyt a megelőzésre és a védekezésre!