Régen trópusi, szubtrópusi betegségként emlegettük, na de hány fok is volt nyáron itthon? Bizony, elég meleg van már itt is ahhoz, hogy ezek a korábban trópusi paraziták megtelepedjenek nálunk is. Itt is hawaii, dizsi, napfény van és örömmel fertőzik kedvenceinket. Lássuk, mit kell tudnunk a betegségről!

Mi az a szívféreg?

A ragadozók szívférgességét, becses nevén Dirofilaria immitis, egy fonálféreg faj okozza. Ez a kedves parazita megtelepedhet kutyákban (és más Canidae fajokban, így pl. farkas, róka), macskákban és emberben is. Macskákban ritkábban találkozunk vele. Emberben zsákutcába fut a fejlődésük, a tüdőben eltokolódva „csak” daganatszerű gócot képeznek.

A szívféreg terjesztésében a szúnyog, mint köztigazda játszik szerepet. A betegség így az állatok közvetlen érintkezésével nem terjed, egy fertőzött szúnyog kell a betegség átviteléhez. Tehát meg kell csípnie egy fertőzött kutyát, majd kicsit később (addig benne fejlődnek a lárvák) a te Buksidat is ugyanaz a szúnyog kell, hogy megcsípje. A fertőzött anyaállat a magzati keringés révén fertőzheti utódait az anyaméhben.

Kis kedvence egész évben vakarózik? Már több helyen hiányzik a szőre? Kisebesedett a bőre? A hófehér szőre barnás színben pompázik a lábvégeken és a fenekén is? Az állatorvos már javasolta, hogy váltsanak tápot? Csináljanak egy eliminációs diétát hipoallergén táppal? Mit jelentenek ezek? Ebben a bejegyzésben a legfontosabb kérdésekre szeretnénk választ adni az eleségallergiával kapcsolatban.

Mi az eleségallergia?

Az eleségallergia (=táplálékallergia) az immunrendszer kóros válasza, bizonyos eleség-összetevőkkel szemben.

Mitől alakul ki eleségallergia?

A háttér okok ezidáig még nem teljesen tisztázottak. Amit biztosan tudunk, hogy genetikai háttér szerepet játszik benne. A legújabb tudásunk szerint az eleségallergiát nem lehet teljesen elkülöníteni a belégzési allergiától, vagy más néven atópiás bőrgyulladástól. A táplálék allergének és belégzési allergének (pl.: poratkák, pollenek, gombák) között keresztreakciók vannak, ezért a két betegség gyakran együtt, egymást felerősítve jelentkezik. A környezeti és táplálék allergének mennyisége elér egy bizonyos küszöbszintet és ez váltja ki a tüneteket a betegségre hajlamos állatban.

Nem hinné az ember, hogy 2018-ban még ennyi sületlenséget lehet hallani a kutyák és macskák ivartalanításával kapcsolatban. Pedig ha mindig kapnék ezer forintot, amikor valaki bődületes baromságot állít (na nem bármilyen témában, csak az ivartalanítás terén), akkor már Hawaii-n süttetném a hasam. Szóval eljött az idő, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba! A következő bejegyzésben összegyűjtöttük azokat a tévhiteket, amiket a leggyakrabban hallunk a rendelőben.

   1. A szukáknak életükben egyszer elleniük kell.

NEM! A vemhesség nagy terhet ró a szuka szervezetét, a kölykök a szoptatás alatt teljesen lezsarolják. Semmilyen orvosi vizsgálat nem támasztja alá ezt az elképzelést, sokkal inkább ellenkezőleg! A fiatal korban elvégzett ivartalanítással kiküszöbölhető az álvemhesség, gennyes méhgyulladás és több hormonális probléma kialakulása, illetve minimálisra lehet csökkenteni az emlődaganatok kockázatát is.

Tapasztalataink alapján, még mindig nem tudnak a macskatartók eleget a cicák vírusos betegségeiről. Az „F csoport” tagjai igazi fejtörést jelentenek a macskák tulajdonosainak, de még esetenként az állatorvosoknak is. Szeretnénk némi útbaigazítást adni, hogy könnyebben megértsük e három rettegett vírus lényegét!

FeLV-Feline leukemia virus

A macskaleukózis, egy nagyon elterjedt, sajnos gyógyíthatatlan betegség. A retrovírusok családjába tartozó vírus macskák között terjed, tartós érintkezés szükséges hozzá. Egyedek között átvihető nyállal, vizelettel és egyéb testnedvekkel is. A közös etető és itatótál, együttes alomhasználat vezet leggyakrabban a fertőzés kialakulásához. A fertőződés már bekövetkezhet kölyök korban, az anyaméhben, vagy szoptatás során a tejjel is. A fertőzött állat lehet tünetmentes, ám ha tünetekben nyilvánul meg a betegség, akkor találkozhatunk leukémiával (fehérvérsejtek daganatos megbetegedése), limfómával (nyirokszervek daganatos megbetegedése), illetve nem daganatos formával (tünetei: láz, levertség, lesoványodás, vérszegénység, ínygyulladás, fekélyek a szájban, nyirokcsomó-megnagyobbodás, lép-, májduzzanat, vetélés, felső légúti kórformák, kötőhártya-gyulladás, hasmenés stb.). A fertőzött állat a FIV-hez hasonlóan, fogékonnyá válik másodlagos fertőzésekre, aminek tünetei rendkívül változatosak lehetnek.

FIV-Feline immunodeficiency virus

Macskák immunhiányos betegsége, vagy ahogy a köznyelv hívja, macska-AIDS. Ez a vírus a retrovírusok családjába tartozik, mely emberre nem veszélyes, a macskákat betegíti meg.

Itt a tavasz, sokan döntenek úgy, hogy elérkezett a megfelelő időpont az új családtag érkezésére. Ha valaki úgy dönt, nem a menhelyről hoz el egy kis árvát, hanem fajtatiszta ebet szeretne vásárolni, bizony sok buktatóval kell szembenéznie. A következőkben összefoglaljuk mik az igazi tenyésztő ismérvei.

Amikor a család eldönti, hogy milyen fajtájú kutyust/cicust szeretne, rögtön segítségül hívja a mindig naprakész Google-t és összeírják azokat a tenyésztőket, akiknél pont van, vagy hamarosan várható alom. Természetesen olyan is előfordulhat, hogy egy felnőtt kanba vagy szukába, kandúrba vagy nősténybe szeretnek bele, akkor megérdeklődik, hogy mikorra várható kiskutya, kiscica érkezése.

A kutyának csont, a macskának tej kell? Vagy mégsem? Mivel etessem a kutyám, macskám? Nagyon gyakran hangzanak el rendelőnkben ezek a kérdések. Nem egyszerű kiválasztani a legmegfelelőbb terméket, hiszen a kínálat hatalmas! A jó gazdi egyik ismérve, hogy hogyan táplálja kedvencét. A következő leírással szeretnénk segítséget nyújtani, hogy mire érdemes odafigyelni, ha száraztápot választunk.

Miért etessünk száraztáppal?

Mi legtöbbször a száraztáppal való etetést javasoljuk, mert így elégíthető ki a legegyszerűbben és legpontosabban minden kisállat szükséglete. A jó minőségű száraztápok összeállításának hátterében komoly kutatómunka áll és válogatott (emberi fogyasztásra is alkalmas) alapanyagokból készülnek. Az adott életkorhoz, mérethez, sokszor még fajtához is igazítják a beltartalmi értékeket, tápszemcsék méretét, roppanthatóságukat. A szárazeledelek hosszabb ideig eltarthatóak, könnyű őket tárolni és adagolni is.

Kedvencünk lázas, bágyadt? Egész évben gondolni kellene ezekre a külső élősködőkre, pedig gyakran elfelejtjük. Még mindig sok a felmerülő kérdés és tévhit a kutyák kullancsok elleni védelméről. Tegyünk rendet, 5 gyakran felmerülő kérdés és válasz a babéziáról!

Mit okozhat a kullancs a kutyának?

A kullancs egy egysejtű parazitát, leggyakrabban a Babesia canist hordozhatja, mely a vérszívás során a kullancs nyálával kerül be a véráramba, ott a vörösvértestekben élősködik, és a babéziózis nevű megbetegedést okozza. A lappangási idő akár 7-20 nap is lehet, a tünetek pedig az utóbbi évek tapasztalatai alapján egyre változatosabbak. Kezdetben láz, bágyadtság, étvágytalanság jelentkezik. A legfontosabb, hogy az első tünetek megjelenésekor forduljunk állatorvoshoz, mert ekkor van a legnagyobb esély a teljes felgyógyulásra, illetve a szövődmények kialakulásának veszélye is ekkor a legkisebb! A vörösvértestek roncsolódnak, ennek következtében vérszegénység lép fel (a halvány rózsa vörös nyálkahártyák kivilágosodnak, kifehérednek) és a vörösvértestekből kiszabaduló vérfesték hatására a vizelet sötétebb színű, akár egészen sötét barna is lehet. Sajnos gyakran fordul elő, hogy a megkezdett kezelés ellenére a babézia egy másik kórképbe, az ún. autoimmun-haemolyticus anaemiába (AIHA) megy át. Vannak bizonyos fajták, amelyekben gyakrabban alakul ki az AIHA, ilyen a cocker spaniel, uszkár, bobtail, ír szetter, labrador, skót juhász, rottweiler, lhasa apso, shih-tzu. A szövődmény azért alakul ki, mert a szervezet a roncsolt vörösvérsejteket ”idegenként” azonosítja, ezáltal tovább pusztítja őket.